Prosztatagondok – a férfiak folyóügyeinek nyomában
Akármennyire is szégyenlős egy férfi, 45 éves kortól nem szabad eltussolni az évente ajánlott prosztata-szűrővizsgálatot. Ha a genetika is indokolja, akkor már 40 évesen meg kell jelenni a szakrendelésen. Kevesen tudják, hogy sok esetben a prosztata betegségei csak előrehaladott stádiumban okoznak panaszt. Dr. Hajdú Erzsébet urológus szakorvos tanácsait ajánljuk férfi olvasóink figyelmébe (is).
– Milyen jelei vannak a prosztatabetegségeknek?
– A dülmirigynek számos betegsége lehet. Leggyakoribb a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, a prosztata gyulladásos betegségei (prosztatitisz), illetve a prosztata rosszindulatú betegségei. Mindhárom betegségcsoport hasonló tünetekkel járhat: gyakori vagy sürgető vizelési inger, vizeletürítési nehezítettség, akadozó vizelés, gyengült vizeletsugár, vizelés közben fellépő fájdalom, illetve csípő-szúró érzés. Olykor vérvizelés is kialakulhat. A fájdalom alkalmanként a gát, a végbél vagy a herezacskó irányába is sugározhat. Prosztatagyulladás esetén a fenti tünetek mellett láz, rossz közérzet, alhasi fájdalom is jelentkezhet. A jóindulatú megnagyobbodás kezdeti szakaszában a páciens olykor csak diszkrét tünetekről számol be. Vizeletsugara kicsit akadozik, megnő a nappali vagy éjszakai vizeletürítések száma. Előrehaladottabb stádiumban akár alhasi fájdalom, igen gyenge vizeletsugár (a vizelet csak cseppekben ürül), gyakori vizelési inger, vérvizelés vagy akár teljes vizelési képtelenség is felléphet. Ha valaki ilyen tüneteket észlel, forduljon szakorvoshoz.
– Ha valaki gyakran felfázik, akkor nagyobb esélye van a prosztatagyulladásra?
– Nem törvényszerű, de lehet összefüggés a két betegség között. A prosztata gyulladása emellett egy „makacs” kórkép is lehet, krónikus lefolyásúvá válhat, időközönként a gyulladás fellángolhat.
– Kell-e beutaló prosztatavizsgálatra?
– Az említett panaszok észlelése esetén urológiai szakrendelés felkeresése javasolt, ami jelenleg nem beutalóköteles. Sürgős panaszok esetén (vizeletelakadás, vérvizelés) pedig azonnal érdemes jelentkezni urológiai szakrendelésen.
– Hogyan történik a prosztatavizsgálat?
– Urológiai vizsgálattal kezdődik, ahová telt hólyaggal kell érkezni: vese- és kismedencei ultrahang készül, majd vizeletvizsgálat történik. Ezt követi a prosztata tapintási vizsgálata. Ez egy kellemetlen, de nem fájdalmas eljárás, ahol az orvos végbélen keresztül tapintja a prosztatát: felméri méretét, szerkezetét, környezethez való viszonyát, fájdalmasságát.
– Mikortól érdemes rendszeresen járni szűrésre?
– Szűrővizsgálat panaszmentesség esetén 45 éves kortól ajánlott, évente 1 alkalommal. Amennyiben a családban már fordult elő rosszindulatú prosztatabetegség, már 40 éves kortól érdemes rendszeresen járni. Panaszok megjelenése vagy állapotrosszabbodás esetén nem szabad késlekedni, urológiai szakrendelésre kell menni. Azt viszont fontos tudni, hogy sok esetben a prosztata betegségei csak előrehaladott stádiumban okoznak panaszt.
– A prosztata jóindulatú megnagyobbodása esetén mennyire szabad megijedni?
– Sokszor ez gyógyszeresen kezelhető. Enyhe esetekben nagyon jól hatnak a szabalpálma-kivonatot tartalmazó szerek. Előrehaladottabb stádiumban azonban urológus szakorvos által javasolt gyógyszerek szükségesek. Amennyiben a prosztatamegnagyobbodás olyan mértékű, hogy az alkalmazott gyógyszerek már nem hatásosak, akkor jön szóba a prosztata műtéti kezelése.
– És ha rosszindulatú megnagyobbodás a diagnózis?
– Ha a szűrővizsgálat során rossz tapintási lelet vagy igen emelkedett PSA-érték született, az urológus további vizsgálatokat javasol. Képalkotó vizsgálatra (UH, MRI), majd szövettani mintavételre kerülhet sor.
– Hogyan történik a rákszűréshez szükséges szövetmintavétel?
– A végbélen keresztül bevezetett ultrahang és egy vékony tű segítségével a prosztata minden részéről, illetve a gyanús területekről célzottan vesz mintát az orvos – fájdalomcsillapítás mellett. Inkább kellemetlen, mint fájdalmas ez. A beavatkozás körüli időszakban a páciens antibiotikumot szed az esetleges fertőzések megelőzése miatt. Vizsgálati eredmény kb. 1-1,5 hét múlva születik.
– Mi történik, ha a diagnózis rákos elváltozást mutat?
– Akkor további kiegészítő vizsgálatokra lesz szükség (CT, csontvizsgálat). Így kiderül, hogy a betegség kizárólag a prosztatát érinti, vagy már egy előrehaladottabb állapotot kell kezelni.
A szövettani eredmény, a PSA-érték és a kiegészítő vizsgálatok eredménye alapján választható meg a páciens számára legmegfelelőbb kezelés.
– Mikor szükséges műtét?
– Attól függően, hogy a betegség mennyire kiterjedt, lehetőség van a prosztata műtéti eltávolítására, sugárkezelésre, hormonterápiára vagy akár ezek kombinációjára is.
Korai stádiumban, amikor a kiegészítő vizsgálatok során távoli áttét és előrehaladott betegség nem igazolódik, jön szóba a prosztatadaganat műtéti kezelése, a prosztata eltávolítása.
– Milyen gyógyulási esélyek vannak?
– A korai stádiumban diagnosztizált daganat esetén kezeléssel gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható a prosztatarák. Előrehaladott stádiumban az esélyek már nem ennyire jók, a betegség csak kezelhető, a páciens túlélését lehet meghosszabbítani vagy életminőségét javítani.
– Milyen kockázatnövelő tényezők vannak?
– Számos genetikai, környezeti és életmódbeli tényező hatását vizsgálták a prosztatarák kialakulásával kapcsolatban. A genetikai ok igazolt, így ahol a családban már volt rosszindulatú prosztatamegbetegedés, a szűrővizsgálatnak igen fontos szerepe van.
– Az életmód és a táplálkozás befolyásolja-e a megelőzést?
– A kutatásokból kiderül, hogy az egészséges életmód (alkohol, dohányzás elhagyása, zsíros ételek kerülése, egészséges étrend, testmozgás) fontos szerepet játszik ebben és a prosztatarákból való felépülésben egyaránt. A kisvirágú füzike, a tökmag jótékony hatásai is ismertek. Azonban jelenleg nincs igazán hatékony megelőző étrend vagy gyógyszeres kezelés.
– A házasélet segíti a prevenciót?
– Tény, hogy a prosztata rendszeres kiürítése (havonta 20-25 alkalom) pozitív hatással bír, így a rendszeres nemi élet kifejezetten előnyös lehet. Azonban a túlzott nemi élet veszélyekkel is járhat, ismeretes például a szexuális úton terjedő gonorrhoeafertőzés és a prosztatarák kialakulása közötti kapcsolat is.
Mi a prosztata?
A prosztata (más néven dülmirigy) a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye alakú és nagyságú szerv, mely a húgycső hátsó részét fogja körbe. A húgycsőnek ezen szakasza különösen fontos, mivel elhelyezkedéséből adódóan – a prosztata jó- vagy rosszindulatú megnagyobbodása esetén – szűkülhet, és vizelési nehézséget, olykor teljes vizelési képtelenséget is okozhat.
A prosztata azonban nem csak a vizeletürítésben játszik szerepet. Az általa termelt váladék az ondóváladék részét képezi a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt.
A PSA-vizsgálat
Az állami és magánszakrendeléseken kérhető prosztata-szűrővizsgálat két részből áll. A már említett tapintási vizsgálatból és egy vérvételből. Vérvétel során történik a PSA-szint meghatározása. A PSA egy olyan anyag, melyet a prosztataszövet termel. Sajnos a PSA nem egy betegségre specifikus, így emelkedett szint előfordulhat prosztatagyulladásban, jó- és rosszindulatú betegségében egyaránt. Fontos hangsúlyozni, hogy a szűrővizsgálat során a vérvétel és a fizikális vizsgálat eredménye együtt értékelendő.
Tudta?
A prosztatadaganat a 3. leggyakoribb halálozási ok Magyarországon, ami időben végzett szűrővizsgálattal megelőzhető lenne.
