A pálmaolajnak éppen az az előnye, ami a hátránya. Alapanyagként túl sok területen hasznosítható, ezért az olajpálma-ültetvények területe folyamatosan nő a trópusi esőerdők rovására. Így nemcsak a Föld „tüdeje” csökken, hanem több védett állat élőhelye is veszélybe kerül. Világszerte rengeteg mozgalom indult a pálmaolaj használatának visszaszorítására.
Az olajpálma (Elaeis guineensis) egy ősi, csonthéjas gyümölcs, amely vadon nő Nyugat-Afrikában, de termesztik a trópusokon másutt is, főleg Délkelet-Ázsiában. A világ pálmaolaj-termelésének 87 százalékát ma Indonézia és Malajzia szolgáltatja. Ezenkívül Nigéria, Thaiföld, Kolumbia, Pápua Új-Guinea, Elefántcsontpart, India és Brazília állít elő pálmaolajat.
A gyümölcséből kivont olaját ételként és gyógyszerként egyaránt használták elődeink.
Termése szoros fürtöt formál. A magház három rétegből áll: a külső termésfalból (héj), egy középső rétegből (külső húsos, olajtartalmú réteg), illetve egy belső rétegből (kemény héj, amely a magot rejti, ez a mag táplálószövete, amely olajat és szénhidrátraktárt tartalmaz). A gyümölcs húsából kinyert pálmaolaj nem azonos a pálmamagolajjal, amelyet a gyümölcs magjából állítanak elő.
Sütéshez, főzéshez nem használható. Világszerte a pálmaolaj 74 százaléka az élelmiszerekben található, 24 százaléka pedig ipari felhasználású.
Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú növényi eredetű zsiradék, emiatt pálmazsírnak is nevezik. A nyers pálmaolaj jelentős karotinoidtartalma révén vörös színű. Európában a pálmaolajat elsősorban mégis finomított (kifehérítve, szagtalanítva) formában árusítják. Az eljárás során a legtöbb karotinoid és az olaj E-vitamin-tartalmának egy része is elvész a termékből, számos egyéb hasznos tápanyaggal együtt. A finomításnak is az az oka, hogy a hőérzékeny anyagokat kiszedjék, így éttermekben nagyon sokszor újrahasznosítható. Mérsékelten fogyasztva biztonságosnak tekinthető.
A nyers pálmaolaj a zsíron, zsírsavakon kívül E-vitamint, karotinoidokat, fitoszterineket, fenolos komponenseket, valamint foszfolipideket, gumikat, lipidoxidációs termékeket is tartalmaz.
A különböző pálmaolaj-frakciókat az élelmiszeripar is eltérő módon hasznosítja. A pálmaolein olajat margarinokhoz és sütő-, főzőolajként használják. Duplán frakcionálva a majonézgyártásban is alkalmazzák. A pálmasztearin olaj sütőzsiradékként, hidrogénezett olajként vajhelyettesítőként gyakori.
A pálmaolaj általában az aprósüteményekben, péksüteményekben, cukorkákban, sajtutánzatokban, csipszekben, csokoládéban, kekszekben, sütőolajokban, krékerekben, fánkokban, mélyfagyasztott termékekben, sütőben készíthető pattogatott kukoricákban, rágcsálnivalókban, levesekben, étrend-kiegészítőkben (vitaminokban) található meg.
A pálmamagolajat leggyakrabban a vegyipar hasznosítja szappan, mosószer, piperecikkek és kozmetikumok előállítására. Biodízelként is alkalmazzák.
Mivel telítetlen zsírsavakat alig tartalmaz, nem avasodik, nem ég meg, sütés során nem keletkeznek benne transzzsírsavak.
Forrás: www.webbeteg.hu
